Backstage - Történészfiú

Hogyan készült a Történészfiú?

            Nagyon érdekes és fontos kis novellasorozat ez nekem, mert a saját kis falumban játszódik, jól ismert helyszínekkel, még ha nem is voltam teljesen valósághű. Maga az alapgondolatot Édesapám adta, aki ismeretes a falu történelmében és a tőle hallott információkból emeltem ki részleteket és pakoltam össze a Vitályosy történelmet.


            A Vitályosy névvel már eleve utalni szerettem volna a viszályosságra, mind a család történetében, mind az Ati és Gréta közti kapcsolatban. Fun fact: egyébként a tikmony szó valójában létezik, tojást jelent és tényleg egy szakácskönyvben találtam, Radvánszky Béla írásában. (És nem, történelmileg egyáltalán nem voltam hiteles, kapcsolódási pontok a Radvánszky családdal maximum a véletlen művei)

            Azonban most mégsem elemezgetni szeretném a saját írásom. Számomra maga az írási folyamat volt nagyon érdekes élmény. Habár itt, a blogon még nem sok minden jelent meg tőlem, mégis ez volt az első olyan történetem az évek alatt, amely valós helyszíneken, valós személyek élete alapján vetettem papírra. Teljesen más élmény saját magunk által megalkotott karakterekről írni, kitalálni minden tulajdonságukat, „megismerni” őket, mint már valódi, emberi sorsok alapján dolgozni. Helyszíneknél talán könnyítés valamiről úgy írni, hogy már láttuk, tapintottuk, magunkba szívtuk a levegőjét, élmények kapcsolnak oda, viszont embereknél borzasztóan nehéz felkutatni a valóságot és hűnek maradni hozzá – ezért is döntöttem úgy végül, hogy megkreálom a saját bárói családomat, a történelmüket és csak inspirációként használom fel a megszerzett információkat.
Ahogy telik az idő, úgy merül feledésbe a múlt és akaratlanul is, de ferdülnek a tények. Az idősek egyre inkább másképp emlékeznek és mindenki mást tud, mint a pletyka, úgy ferdül az információ emberről emberre. Talán mert mindenki kicsit máshogy értelmezi, amit hall, mindenki hozzátesz valamit és a végére már teljesen más lesz a pletyka. Az interneten nem igazán találtam használható forrásokat. Édesapám és a barátai nagyon sokat meséltek, de rájuk mégsem mertem alapozni, pont a fentiek miatt (és a saját memóriámra sem, mert jegyzetelni bezzeg nem jegyzeteltem).


Radvánszky-kastély
Sajnos nincs olyan jó állapotban, mint ahogy az én képzeletemben megszületett és írtam róla.
De végső soron aztán mégse bánom, hogy így történt, mert maradhattam a megszokott, mindent magam által megalkotott világ biztonságánál. Őszintén csodálom azokat az embereket, akik képesek történelmileg hű regényeket írni. Mégis izgalmas élmény volt, és nagyon remélem, hogy ti, olvasók is legalább annyira élveztétek olvasni, mint amennyire én írni.
Sok újdonsággal készülök, remélem velem maradtok a továbbiakban is,


Niki

Megjegyzések