Versszekció - Várj...


Elrohanó gondolat,
Szívemen vékony csontozat.
Árnyékként táncolunk,
A soha-mostról álmodunk.

Arcod a kezemben,
Olvad, mint fagyi a kehelyben.
Lábnyom a hátadon,
Tapostam rajtad bánatom.

Már minden más lesz ezután
Letépem szárnyad, hogy várj...
Rám.

Sietsz, maradhatnál,
A nyáridőnek vége tán?
Arcodon az érzelem,
Szó-eső mossa végtelen.

Kifestesz fehérre,
Színed átölel egészen.
Szivárvány lány vagyok,
Mész, s átlátszóba olvadok.

Már minden más lesz ezután
Letépem szárnyad, hogy várj...
Rám.

Remegés, zene szól,
Veled álmodni jó.

Képek forrása: WeHeartIt, Tumblr

Megjegyzések